1. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt (közigazgatási per)

A jogorvoslathoz való jog Alaptörvényben biztosított alapjog. „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti” (Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk. (7) bek.)

Államigazgatási/közigazgatási (kormányhivatalok, jegyző stb.) és önkormányzati szervek (képviselő-testület, bizottságok, polgármester) hatósági ügyeiben született végleges döntés ellen jogszabálysértés esetén lehet a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulni, azaz jogellenes döntés és mulasztás alapozhatja meg a közigazgatási per megindítását. A pert keresetlevéllel kell megindítani, az alperes mindig a közigazgatási hatóság.

A hatósági ügyek, a közigazgatási perek tárgyköre szerteágazó. Jelentősebb ügyfajták:

a) adóügyek (állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság döntései ellen)

b) illetékügyek (állami adóhatóság/illetékhatóság döntései ellen)

c) ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyek (kormányhivatalok/földhivatalok döntései ellen)

d) kereskedelemmel, telepengedélyezéssel, egyéb engedélyezéssel, bejelentéssel kapcsolatos ügyek

e) gyámhatósági ügyek (gyámhatóságok döntései ellen)

f) családtámogatási ügyek

g) nyugdíjügyek

h) egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyek

i) energiaügyek

j) szociális ügyek

k) önkormányzati hatósági ügyek, stb.

2020. április 1-től közigazgatási perekben nyolc törvényszék, így a Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék jár el.

Közigazgatási per keretében vitathatom:

• az egyedi döntést (pl) határozatot
• az egyedi döntéssel együtt vitathatom pl. az általános hatályú szabályzatokat (etikai, fegyelmi szabályzatok)
• közigazgatási szerződést
• sérelmezhetem a közigazgatási szerv mulasztását

A közigazgatási szervek többsége szakszerű, polgárbarát tájékoztatással segíti az ügyfeleket jogaik érvényesítésében, azonban a közigazgatási perben az egyes ügyek specialitására is tekintettel a sikeres bizonyítás olykor komoly szaktudást igénylő, időnként terjedelmes iratanyag összeállítását igényli. Az alperessel történő egyeztetés, a felek közötti szakmai érvekkel alátámasztott kommunikáció esetenként azt eredményezheti, hogy a hatóság saját hatáskörben visszavonhatja vagy módosíthatja határozatát, így elkerülhető a peres eljárás. A jogorvoslat ezen módját az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr) biztosítja.

2. Közigazgatási hatósági eljárás során közigazgatási szervek előtt

a) kormányhivatalok/földhivatalok előtt

b) önkormányzatok, jegyző előtt helyi adó és egyéb ügyekben

c) adóügyekben az adóhatóságok előtt

d) illetékügyekben az adóhatósági/illetékügyekben eljáró hatóság előtt

e) gyámhatóság előtt gondnoksági ügyekben

f) szociális ügyekben

g) egyéb hatósági ügyekben, engedélyezési eljárásokban

h) etikai, fegyelmi eljárásokban

A fenti ügykörökben közigazgatási szervek (állami és önkormányzati szervek/hatóságok) előtt jogi képviselet ellátását vállalom, amely kiterjed beadványok készítésére, tárgyaláson, helyszíni szemlén, hatósági ellenőrzésen történő részvételre, jogorvoslati kérelmek benyújtására, egyéb beadványok készítésére.

3. Közjegyző előtti eljárásokban

a) hagyatéki eljárás során

A hagyatéki eljárás során a közjegyző megállapítja az elhunyt személy örököseit, a vagyontárgyakat és az öröklési sorrendet. A közjegyzői eljárást megelőzően az önkormányzat jegyzője hagyatéki leltárt készít az örökhagyó ingatlan és ingó vagyonáról, amelynek értékét az önkormányzati adóhatóság állapítja meg. Az eljárás tehát összetett, de a jogorvoslati fórumok adottak, mind a közigazgatási, mind a hagyatéki eljárás során.

b) fizetési meghagyásos eljárás során

Amennyiben pl. az adós nem fizette vissza határidőre a kölcsönügyletükből származó pénzösszeget, vagy az adós az Ön számláját nem egyenlítette ki, fizetési meghagyásos eljárás indítható a közjegyzőnél. 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető. 3-30 millió forint közötti pénztartozás esetén bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is indítható. 30 millió forint feletti tartozás csak bírósági úton érvényesíthető. A fizetési meghagyásos eljárás esetében nem történik bizonyítás, a közjegyző egyoldalú kérelemre kibocsátja a fizetési meghagyást. Amennyiben az adós 15 napon belül nem él ellentmondással, úgy az jogerőre emelkedik, végrehajtható lesz, amennyiben ellentmondással él, úgy perré alakul.

c) egyéb közjegyzői eljárásokban (pl, igazságügyi szakértő kirendelése, kiköltözési nyilatkozat ingatlan bérbeadása esetén, stb.)

Pl. Amennyiben egy speciális szakértelmet igénylő kérdésben pert szeretne indítani, érdemes a per megindítása előtt igazságügyi szakértő kirendelését kérni a közjegyzőtől, az igazságügyi szakértő által készített szakvélemény birtokában eldöntheti, hogy érdemes-e megindítania a pert. Amennyiben a szakvélemény az Ön számára kedvező, úgy a peres eljárás során felhasználhatja, mely akár perdöntő bizonyíték is lehet.